A Gyermekjogi Civil Koalíció a gyerekek alapjogait sértő, félelemkeltő politikai kampányokkal kapcsolatban írt nyilatkozatát 21 tagszervezet, és 23 egyéni szakértő írta alá.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Egyre több tinédzser választ chatbotot bizalmasnak, miközben a szülők jelentős része még mindig a saját kamaszkorának szabályai szerint próbál eligazodni a digitális térben. A mesterséges intelligencia nemcsak válaszokat ad – hanem csendben formálja a határainkat, az intimitásunkat és azt is, hogyan tanulunk meg kapcsolódni egymáshoz.
Nyugtalanító eredménnyel zárult három világszervezet közös kutatása: vannak olyan országok, ahol minden 25. gyerekről készült már manipulált fénykép. A szakember szerint feltehetően ez Magyarországon sincs másképp.
A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
Látványos bemutatóvideóval hívta fel magára a figyelmet a kínai PNDbotics roborikai vállalat: az Adam-U Ultra humanoid robot összetett táncrutint adott elő, meglepő pontossággal. A gép a zene ritmusára végez kar-, derék- és lábmunkát is.
A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.
Tűkön ülve várják a pedagógusok és a diákok, hogy lesz-e új tantárgyuk – ki, mit és pontosan hogyan fog tanítani. A szakértők nem értenek egyet abban, hogy egy jól használható eszközként vagy külön tárgyként kellene az iskolákba vinni az AI-t.
A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
Új, prémium előfizetéseket vezetne be a Meta az Instagramon, a Facebookon és a WhatsAppon: a felhasználók exkluzív funkciókhoz, fejlettebb kreatív eszközökhöz és kibővített mesterségesintelligencia‑megoldásokhoz férhetnek majd hozzá.
Az oktatásnak nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tanulunk, hanem arról is, hogyan tanulunk: az AI megfelelő használatának képessége új karrierutakat nyit meg, ezért a szakértők szerint a magyar diákoknak már az iskolában meg kell ismerkedniük ezekkel az alapokkal.
Sokan tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, hiszen, ha a gépek jobbá válnak az embereknél például a bonyolult jogi szövegek értelmezésében, vagy szövegek fordításában, bizonyos munkakörök feleslegessé válhatnak. Azonban, ha a gazdaság nagy számadatait nézzük, nem ez fog történni.
Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.
Az OpenAI globálisan bevezeti a ChatGPT új életkor-ellenőrző rendszerét, hogy kiszűrje a kiskorú felhasználókat, és biztonságosabb élményt biztosítson a tinédzsereknek. A rendszer többlépcsős ellenőrzést alkalmaz, és tévedés esetén fellebbezési lehetőséget biztosít.
Ahogy a technológia egyre gyorsabban változik, a munkaerőpiac is átalakul. Nem elég már csak jó jegyekkel vagy egy diplomával rendelkezni: a jövőben azok lesznek igazán keresettek, akik képesek alkalmazkodni, tanulni és kreatívan gondolkodni – miközben a digitális világban is otthonosan mozognak. De pontosan milyen készségekre lesz szükség 2030-ra?
El tudjátok képzelni Radnóti Miklóst síléceken, vagy Ady Endrét focimezben a pályán? Egy kreatív együttműködésnek köszönhetően most nemcsak elképzelni lehet, hanem meg is nézni, hogyan festenének a magyar irodalom nagyjai kedvenc sportjaikat űzve.
Magyar nyelven is nagy pontossággal képes megkülönböztetni az ember által írt és a mesterséges intelligencia által generált szövegeket az az AI-detektor, amelyet Kiss Mihály, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója fejlesztett. A rendszer a tesztek szerint lényegesen pontosabb a jelenleg elérhető magyar nyelvű megoldásoknál.
Finnországban nemcsak a szövegértés és a matematika alapvető készség, hanem az is, hogy a gyerekek felismerjék az álhíreket és az AI által generált hamis tartalmakat. Az ország most új szintre emelte a médiatudatosság oktatását: a mesterséges intelligencia működését és veszélyeit is beemelték a tantervbe – már egészen fiatal kortól.
Egyre több jel utal arra, hogy a ChatGPT-ben is megjelenhetnek a hirdetések – elsősorban az ingyenes verzióban. Bár az OpenAI továbbra sem jelentett be hivatalosan reklámokat, iparági értesülések szerint már zajlanak a szponzorált tartalmakkal kapcsolatos kísérletek, és nem kizárt, hogy a felhasználók akár már 2026-ban találkozhatnak velük.
